eredeti méretben Megjegyzések HM: A leírás tetszik, csak néhány hozzáfűznivalóm lenne. Amennyiben feltételezzük hogy politikusaink csak pénzhiány miatt kényszerülnek az útfoltozás kontár megoldásait megrenelni. Néhány kiegészítéssel többszörös hatékonyságot érhetnének el. 1. Befoltozás előtt a kátyút meg kell tisztítani. Nem elég némi híg bitiment alálocsolni. 2. Vízmentesíteni kell a kátyút, mert két réteg aszfalt közé szorult víz gyors felfagyáshoz vezet (Óbudán láttam kátyút foltozni úgy, hogy a HAVAT sem lapátolták el a kátyúból. 3. Célszerű megfelelő hőmérsékletű aszfaltot használni. (Budafokon nejlonzsákból öntötte emberünk a már megszikkadt aszfaltot a gödörbe). 4. Amikor az úton repedés keletkezik (most ne firtassuk kinek a hibájából), azt minél előbb folyékony bitumennel ki kell önteni, igy nem tud a víz beszivárogni. A fent említett módszerek jelentős pénzmennyiséget nem igényelnek, de jelenleg szinte sehol az országban nem alkalmazzák őket. Tényleg érkeke bárkinek is jó minőségű útjavítást végezni????    ementhali jellegű útburkolat (rixbee, 2006-05-31 10:11:05) Hiba az útfelület teljes burkolatának cseréje, ha a "szakemberek" nem tudják, hogy kell azt javítás esetén visszaburkolni. A jelenlegi útjavítási módszerekkel ugyanis soha nem lesz Budapestnek járható útfelülete, mert Budapest rettenetes útfelületének javítása egy idény alatt nem lehetséges és elég egy tél ahhoz, hogy a már javított szakaszok tönkre menjenek. Hogy miért? Ennek egyik oka az alapozás elégtelensége, az aszfalt réteg nem kellő vastagsága, de a fő ok nem ebben rejlik, de még mielőtt elárulnám, tekintsük át, hogy keletkezik a kátyú. A jó minőségű asztfalt nagyfokú alkalmassága abban rejlik, hogy visoznylag rugalmas, könnyen bedolgozható és például remekül ellenáll az út sózásának. (Na ez utóbbiról is írkálok valami szépet.) Amikor valamely oknál fogva ezt a burkolatot meg kell bontani, majd visszazárni, akkor a mieink nagyfokú hozzáértéssel belehánynak (jobb esetben belesimítanak) egy adag (jó esetben) aszfaltot. Ilyenkor a régi, homogén felület és az új "patch" találkozásánál vagy hézag marad, vagy az új ráfedésénél jelentkezik vékony rés. Jön a tél, befolyik a víz és a sós lőtye, majd fagypont környékén szépen tágulni kezd és szétfeszegeti a rést, lazítgat a kötésen. Ekkor jönnek a vandál autósok, rámennek és letöredezik a rés széle, a két felület találkozása. A likiluki pedig nőttön nő hiszen sok az autó és a nappali és éjszakai hőmérséklet különbség sincs tekintettel a trehány, agyatlan munkára. Egyszer csak a javított folt megszűnik folt lenni és kátyúként funkcionál tovább. Jól megfigyelhető, hogy egy teljesen friss útszakasz ilyen javítása egy idény alatt tökéletesen fejlett kátyút eredményez. Miután puritán gondolkodású ember vagyok és hasonlóan a többi hozzám hasonló emberszabásdúhoz, jelenlegi indivídumom fejlettségi szintjét nagyban determinálta az egyszerű dolgok megfigyelése, bátran kijelentem, hogy az utak korrekt javításához sem kell feltalálni a melegvizet csak egyszerűen megfigyelni, mások hogy csinálják. Mások pedig feltárják a felületet (kivágják, nem csákányozzák), visszatemetik úgy, hogy az a pótolt réteg felülete 1-2 cm-rrel magasabban álljon a teljes burkolatétól és 10-20cm-rel ráfednek a burkolat vágott felületére. Ekkor jön a varázsszerszám amivel az új és a régi réteget összecsiszolják. Így ismét egy illesztési hézag nélküli kvázi homogén réteget kapnak. Persze ennek a technológiának az alkalmazásában akkor van poén ha nincs érdekem abban, hogy jövőre is én javítsam az utakat. Én éppen ezért nem vagyok benne biztos, hogy az utakat javító apparátus a hibás a helyzet miatt. Inkább úgy gondolnám, hogy ki kéne harcolni azt a rendszert ahol mi számon kérhetnénk, hogy milyen alapon fizet ki az államháztartás olyan cégeket akik önmaguk építik be az útba a kátyút. vissza