Megjegyzések

Misu: egyszer örültem, hogy a nyugatiban sikerült kifognom magamnak egy dohányzófülkét. azután bejött egy anyuka a kisbabájával. ezek után szitkozódtam magamban egy kicsit és azt tettem, amit minden dohányosnak kellene - csendben odébbálltam a "társakhoz" szerintem ezt mindenkinek így kellene, de sajna ez az oldal sem erről szól :(

falusi: Én kb. 30 év bagózás után tettem le a dekket. Bagós koromban viszont azt hangoztattam sokak nem tetszésére, hogy az egészséghez és a tiszta levegőhöz való jog minden fajta "dohányzási" jogot messze megelőz!!! Aki ezt nem veszi tudomásul, az egyszerűen BUNKÓ, TAHÓ, ......(a kívánt szó ide írható)

   Kültéri dohányzás
(BaBe, 2006-05-31 12:40:24)

Nem dohányzom. Asztmás vagyok, kötő- és nyálkahártya allergiám van. Álltalában jól tolerálom saját családtagjaim dohányzását is, de van egy-két olyan szitu, amikor egyszerűen nem értem, miért nem figyelnek oda _rám_. Nem a családom, őket bármikor megkérhetem arra, hogy menjenek arrébb, vagy akár maguktól nem gyújtanak ott rá, ahol a többi nem dohányzó családtag van.

Arról van szó, amikor állok a buszmegállóban, a majdnem zárt pavilonban. Ahol tulajdonképpen keringene a levegő, de nem kering. Benn álok, esőben, mellém állnak, szorosan, fel sem tételezik, hogy a másik ember esetleg levegőt szeretne venni, esetleg nem dohányzik, vagy ne adj Isten, nem szereti a cigarettafüstöt. Nem, ilyesmi eszükbe sem jut - odaállnak mellém, és az orrom elé fújják a füstöt - és tudom, hogy ha szólnék, én lennék a hisztis ***. Meg az untoleráns. Mert nem lehet kibírni a várakozást cigaretta nélkül, és ugye, a dohányzónak is joga van ahhoz, hogy ne ázzon meg. Arról a szituról nem is beszélek, amikor napos időben állnak be a pavilon ülése mellé, nem ülnek le, nem a napfény elől, csak és pusztán megszokásból. Vakon, süketen, gondolatok nélkül, tolerancia nélkül. Ja, és asztmás gyerekek is vannak, nem csak felnőttek...

vissza