eredeti méretben Megjegyzések rbence: Teljesen egyetértek. A másik dolog pedig az, hogy némely kerületekben (pl.: VIII. ker.) az újonnan épített társasházak, bérházak építészetileg még a nullát sem érik el és elveszik a kerületek még egy kis ideig érezhető hangulatát......    pénzügyi praktikum (ttim, 2006-06-12 16:51:51) Mindig nagy öröm látni, ha egy civil kezdeményezés/szervezet (ÓVÁS, VEKE stb.) vagy akár a sajtó (Fekete Doboz Alalpítvány) veszi a bátorságot, hogy felszólaljon a visszaélések, a rombolás, a nyilvánvaló felelôtlenségek ellen. Természetesen a VI-VII. kerületi példák a legszembeszökôbbek arra, hogyan valósulhat meg a hûtlen kezelés összes létezô formája büntetlenül, hogyan lehet elherdálni nem csupán a város építészeti örökségét, de ezzel együtt valami sokkal fontosabbat is: az adott városrészek hangulatát. Azt a megfoghatatlan, de létezô és lélegzô (vagy zöld területek hiányában inkább fuldokló?) atmoszférát, amit a VI-VII. kerületek kis, névtelen, az UNESCO által nem védett utcáiban, hûvös kapualjakba bekukkantva, málló vakolatú, de még nyomorúságos állapotukban is méltóságteljesen harmonikus homlokzatokat nézegetve találhat a sétálgató külföldi vagy a hazafelé tartó kerületi lakos. Mélységes mûveletlenség és rövidlátás eredményezi azt a pusztítási folyamatot, ami az említett kerületekben a polgármesterek, a képviselôtestületek és a jegyzôk közremûködésével zajlik, tudatában annak, hogy önkormányzati választások elôtt állunk... ez mindenesetre elárul egy s mást magabiztosságukról is. Hogy lehet vajon az, hogy a kerületek bevételeit nem gazdagítja az eladott ingatlanvagyonból befolyó tetemes összeg? Hogy lehet az, hogy a nyilvánvalóan a befektetôi érdekek alapján szabott elképeszetôen alacsony árak (ld. Andrássy úti paloták sorsa) ellenére befolyó több milliárd forintból nem jut arra, hogy egy-egy foghíjtelken, ha már - sajnos - annyi van, (esetleg esténként zárható) közpark/játszótér létesüljön, energiatakarékossági pályázatok kerüljenek meghirdetésre (átállás napenergia használatára, napelemek vásárlása esetleg több háztömb részére, vakolatok felújítása a régi épületekben - az önkormányzat bevételeinek bôven tudniuk kéne fedezni az önkormányzati tulajdonban lévô lakásokra esô tatarozási költségeket)? Na és mi módon, micsoda banánköztársasági elvek alapján lehet az, hogy semmilyen mód nincs a képviselôtestületek (a politikain túl) büntetôjogi felelôsségre vonására? (Közben pedig pl. 30%-os gázáremelések vannak kilátásban?) Miként lehetséges az, hogy miközben ezek az emberek, akik kényelmes fizetésüket (és nem mellesleg, a fentiekkel is könnyedén kapcsolatba hozható, nem elhanyagolható mennyiségû egyéb bevételüket) a kerületi lakosok szavazatai alapján vehetik kézhez, nem szégyellik megtagadni a betekintést vagyoni helyzetükbe (ide értve nyilvánvalóan a családtagokét is) és nyíltan vállalni a törvénysértést (ld. Hild ház, Ezüstmûves ház, Zichy Jenô utca 8, stb.), csak hogy az ún. befektetôknek kedvezzenek? Hogy lehet az, hogy nem került sor a kerületek ingatlanvagyonának reális értékelésére a mai napig? és hol van a költséghatékonyság és a vagyonkezelôi felelôsség elve? El lehet elmélkedni a nagy infrastrukturális beruházások hosszú távú elônyein is, amennyiben a környezetvédelmi hatástanulmányok nem terjednek ki annak elôírására, hogy az új utakat használó gépkocsik által kibocsátott gázok káros hatását pl. x számú fa vagy x felületen telepítendô egyéb növény ültetésével KELL ellensúlyozni? Természetesen ugyanez vontakozik a belvárosra is - megjegyezném, hogy a porkoncentráció - természetesen területarányosan - az európai fôvárosokra vonatkozó statisztikai adatok szerint is Budapesten az egyik legmagasabb, Budapesten belül pedig kiemelkednek a VI., VII., és VIII. kerületek. Hát hirtelen ennyit a pénzügyi praktikumról (kép forrása: http://www.mult-kor.hu/attachments/13688/rekon.jpg) vissza