eredeti méretben

Megjegyzések

   A HINTA
(nevaeva, 2008-04-23 19:59:31, Budapest, Franklin utcai játszótér)

A HINTA
rmh. feat. hints_szabó eszter ágnes

Az elmult 4 évem nagy részét játszótereken töltöttem el, mert a kisgyermekes anyáknak Budapesten ez a sorsa… figyelemmel kísértem a közelünkben használható játszóterek működését és összevetettem más, európai játszóterekével. A kisgyermekek számára kialakított játszóterek között nem találok nagyon nagy különbséget, talán csak annyit, hogy itthon nem feltétlenül kellene mindent méregdrága vadonatúj anyagokból előállítani, ha nem muszáj. Nem minden rossz, ami régi és az új környezet kialakításnál is lehetne használt alapanyagokat beépíteni, mint pl.: gumik, bontott kőlábazatokból felépített domborzati elemek, amiken mászni lehet, stb.. Ezen kívül sok olyan példa van, ahol a játszóterek szomszédságában felépül egy gördeszka, vagy bmx pálya (rámpa), ahol a gimnazista és idősebb korosztály is teljes joggal közterezhet, anélkül, hogy rájuk szólnának, amiért tönkre teszik a kicsik játékait. Arról nem is beszélve, hogy az idős emberek számára mennyire lehetetlen a testmozgás egy városban és milyen klassz lenne a nyugdíjasoknak is gyakorlópályákat építeni ahol megmozgathatják az izületeiket… Az elmúlt években már több észrevételemet írtam meg a praktikusvaros.hu -ra, a játszóterezés lehetséges módjairól és a játszótereken kialakítható közösségi létről. Éveken át, nap, mint nap ugyanazok a gyerekek és szülők képezik egy –egy játszótér törzsközönségét. Finnországban, Helsinkiben van olyan játszótér, ahol pl.: be lehet fizetni egy tál ételre a játszón, hiszen, ha az ember egész délelőtt kint van nincs ideje mindig főzni. Ezen kívül a szülőknek kávé, tea… és teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem állami-, hanem a tereket használók tapasztalataiból következő, józan eszű kezdeményezés.
Amikor elhatároztuk, hogy a Refeszt. 2008.-ban a köztereken szükséges objektumokat fogja recycling tárgyakkal pótolni, ill. az általunk köztereken megvalósítható egyszerű ötletek bemutatása lesz, rögtön tudtam, hogy a nagyon érzékeny „HINTA diskurzusba” szeretnék beszállni. A mi játszóterünkön eredetileg felrakott, évekig használt bébi hinta tavaly nyáron ment tönkre. Az önkormányzat leszedte és jóval később, rakott fel egy olyan hintát, aminek a lánca többször leszakadt -de nem is volt olyan kényelmes mint az előző- majd ez a hinta is eltűnt. Azóta a kisebbek nem tudtak hintázni.
2007-ben Rotterdami tanulmányutunkon gyűjtöttük be azt az autógumi abroncsból készült hinta modellt, amelyet megvalósítottunk. 2008. április 21.-én hétfőn a Franklin utcai játszótéren avattuk fel a gyerekek és szülők teljes gyönyörűségére és örömére. A gyerekek tudják, hogy mi való nekik, ezért rögtön belemásztak és nem nagyon akartak kiszállni belőle. Azonban a délelőtti és délutáni játszóterezés között eltelik egy pár óra, amikor a kicsik alszanak és az éppen véget érő tanítás után a gimnazistáké ugyanaz a terep. Nos ők is rávetették magukat a gumihintára, mert ők is tudják, hogy mi a jó nekik de délutánra a kötelet teljesen szétszaggatták.
Mire a kicsik délután birtokba vehették volna már le volt tépve… Mivel az ovi-bölcsi után mi is oda mentünk megnyugtattam mindenkit, hogy visszateszem és kiírom, hogy a kötél limitált súlyt bír el. Az egyik hivatásos nevelőnő odaszólt, hogy ő már értesítette az önkormányzatot, hogy rakjanak ide egy „biztonságos” hintát mert ez nem jó. Sorolta a problémákat, hogy: az autógumi el fog szakadni (?), a kötél nem megoldás és kiesnek belőle a gyerekek, stb. és az önkormányzat még a héten intézkedni fog, szóval jobb, ha elviszem a gumit mielőtt az önkormányzat emberei lecserélik a „rendes” hintára és ezt elviszik. Ez azért volt meglepő, mert nem tudok olyan gyereket aki soha nem esett le a szabvány hintákról. A hinta minden formája veszélyes üzem és a szülő és gyerek együttműködésén múlik, hogy kicsit, vagy nagyon…
Vitába szálltam vele, a „hivatalosan” felrakott, kb. 12 cm szélességű, gumival bevont deszkahinta mellett állva, amiről minden nap többen leesnek, hogy miért gondolja, hogy az biztonságosabb? A mi abroncshintánkkal egyértelműen a hivatalos intézkedés hiánya volt a problémája de addig nem is telefonált új hintáért, amíg ezt meg nem látta. El kell fogadnunk, hogy nem mindenki szereti a szubkulturális önszerveződést, még akkor sem, ha az elmúlt éveket együtt töltöttük ugyanezen a játszón.
Az a kérdés merült fel, hogy megbízunk-e a saját értékítéletünkben és a gyerekeink igényeinek megfelelő, akár házi készítésű tárgyainkban, vagy tényleg mindent kívülről kell kapnunk, ill. megvásárolnunk? A „Most nekem hiszel vagy a saját szemednek?” társadalmi kommunikációt kellene egy kicsit elemezni: Van-e esélyünk a saját környezetünkben, a saját szemünkkel látni, a saját igényeinket kiszolgáló megoldásokat javasolni és azokat örömmel használni, vagy csak a hivatalos megoldást fogadjuk el és kapunk amit kapunk, mindegy. Nem a miénk, tönkre is lehet tenni, mert majd úgyis valamikor, valaki kicseréli. A hinta három napos történetében megtörtént mindez, de már vannak olyanok, akikről tudom, hogy vigyázni fognak rá. Sokan figyelni fognak arra, hogy minél tovább megmaradjon és még azt is gondolom, hogy ha választani kell a hivatalos verzió és e között, akkor a mi abroncshintánkat választanák, mert a saját szemüknek hisznek, főleg a gyerekek.


Még aznap visszamentem, kicseréltem, megerősítettem a kötelet és kiírtam, hogy a hinta a hints és r.m.h. egyesületek tulajdona. A kötél teherbírása max. 40 kg. és kérünk mindenkit, hogy vigyázzon rá!
Április 22.-én, a Föld Napján teljes kapacitással működött a hinta. A gyerekek szeretik, a szülők pedig megköszönték, hogy felraktam, mert a kicsik belefészkelik magukat, belefekszenek és relaxálnak. Élvezik, a nyugalmat, mint mi felnőttek a függőágyat. Egyszerűen jó és jobb, mint ami eddig volt (a semmi előttire gondolok). Nincsen kétségem afelől, hogy az önkormányzat le fogja cserélni a hintát, hiszen nekik szabályosan kell eljárniuk és valóban semmiféle minőségi ellenőrzésen, hivatalos engedélyeztetésen nem esett át ez a tárgy, amelynek útja a KÖZ RE-FESZT 2. után lép a hivatalos légkörbe.




vissza